Hungarian Union of Jewish Students
Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete
H
U
J
S
|
Bejelentkezés / Regisztráció
Program naptár
Hirdetés
|
2005. February 3. 19:00, Thursday [ havi program]
Színház Pomádé Király új Ruhája jegyek ára: 300 Ft emailen: [email protected], melyben jelezni kell a darab címét, és a rendelt jegyek számát. vagy telefonon: 06-20-947-01-59 Személyenként és igénylésenként 1 db jegyet lehet kérni. Aki jegyet igényel, az vállalja, hogy kifizeti. Az igénylést követõen visszamondásra nincs lehetõség. A jegyet akkor is ki kell fizetni ha a jelentkezõ meggondolta magát. A jegyek fix helyekre szólnak, de senki se várjon erkély elsõ sort ilyen áron. Van olyan hogy I. kategóriájú jegyeket kapunk, de olyan is hogy kakasüllõ, ezt elõre nem lehet kiszámítani. Cselekmény: I. FELVONÁS 1. kép Pomádia ország fõvárosának fõterén pellengér áll. A pellengérre a király katonái Danit kötözték ki, és szégyenszemre még a ruháit is elvették. Nagy bûnéért kell lakolnia. Megszegte a büntetõtörvénykönyv elsõ és egyetlen paragrafusát: gúnyolta Pomádé király ünneplõ ruháját. Már pedig ez itt, Pomádiában, ahol a király minden pénzét ruhákra költi, és magát a legjobban öltözöttnek és a legszebbnek gondolja, a legsúlyosabb vétség. Hogy közben a nép súlyos adók terhe alatt nyög, és nem csak új ruhára, de még betevõ falatra sincs pénze, azzal már Pomádé király nem törõdik. Õt csak a legújabb divat érdekli, miközben udvartartása hajbókolva dicséri drágábbnál drágább ruhakölteményeit. Dani büntetése számûzetés. Hiába háborog a nép, hiába zokog édesanyja, Daninak mennie kell. Utoljára még megfogadja: bosszút áll Pomádé királyon. 2. kép A tömegben ott állt Béni is, Dani barátja, és Dzsufi, az udvari bolond, akik már elõre elhatározták, hogy segítenek Daninak. Mikor Dani már az országúton bandukol, utánaerednek, és utolérik. Dzsufi egy nagy ládát hozat a táncosokkal, amelybõl írást vesz elõ. Az írás útlevél, Bergengóciából való takácsok útlevele, akik a királyt akarják meglepni egy csodaköntössel. Dani és Béni átöltöznek a ládákból elõkerült holmikba, közben újonnan tanult mesterségüket: a becsapás és rászedés tudományát fitogtatják. Álruhában, csodatakácsnak öltözve visszaindulnak a városba. 3. kép A vásárcsarnokban nagy a tolongás. Kínálat van bõven, a mézeskalácsos a legfinomabb édességeket árulja, a pereces asszony perecet kínál, és még rengeteg minden kapható itt - ám az embereknek nincs pénzük semmire. Egyedül a lacikonyhás olcsó, húsnélküli káposztáját tudják megfizetni a kevéspénzûek. Májgaluskát és más finomságokat csak a király és udvara ehet. A gazdagok vásárolnak, a szegények csak nézegetnek korgó gyomorral. Egyszer csak a forgatag közepén két idegen tûnik föl - Dani és Béni - egy nagy ládával. Bergengóciából való takácsoknak mondják magukat. Elmondják, hogy õk bizony azért jöttek Pomádiába, hogy a királyt névnapjára új ruhával köszöntsék fel, és egy kis pénzt vágjanak zsebre. Az egyetlen megbecsült mesterség Pomádiában a takácsmesterség. Kõmûves, favágó, csizmadia, ács nem él jólétben. Bezzeg a takácsok! Arany, ezüst nem hiányzik az erszényükbõl. A nép bizalmatlanul méregeti a két "idegent", hiszen a rossz király kedvére tenni nem nagy dicsõség. Õrjárat érkezik: a király katonái. A kapitány nem tûrheti a rendbontást, kideríti, miféle idegenek érkeztek a városba. Csodatakácsok? A kapitány nyomban elvezetteti Danit és Bénit a királyi palotába. 4. kép A palota tükörtermében sürög a szolgasereg. Õfelsége, I. Pomádé méltóztatott fölébredni éjszakai nyugodalmából, és most öltözködni kíván. Garda Roberto királyi ruhamester tucatjával vonultatja föl a szebbnél szebb ruhákat, a világ különbözõ tájainak viseletében valódi manökenek táncolnak. Csakhogy a királynak egyik sem tetszik. Már egyszer volt rajta valamennyi. És ami a legszörnyûbb, nem készült el az új névnapi köntös sem. Garda Roberto, hogy idõt nyerjen, reggelit rendel a királynak. Pomádé király hétfogásos reggelije ebédnek is beillenék. Étvágygerjesztõül minden fogást hangszerek kísérnek. A mazsolához fuvola, az ibolyás pávanyelvhez oboa, a pralinéhez klarinét, a szõlõfürthöz kürtjel dukál. Miután hárfahangra elfogyasztotta a mézes árpát, a fagott figyelmezteti Õfelségét, nehogy lenyelje a meggymagot. Hetediknek a medvetalphoz gordon brummog. A királyi italt hegedûjáték kíséri, és már jól is lakott I. Pomádé király. Folytatódhat a ruhapróba. Lesz-e megfelelõ névnapi köntös? Õfelsége nem talál semmi kedvére valót. Végül úgy elszomorodik, hogy kiadja parancsba, húzzák meg a gyászharangot, gyászoljon a nép! Elmarad a névnapi díszmenet, mert a királynak nincs mit felvennie. Váratlanul fanfár hangja hallatszik, a kapitány jelenti: idegenbõl érkezett csodatakácsok kérnek bebocsátást, ajándékot hoztak a királynak. 5. kép Pomádé király a trónteremben díszes udvari kísérete körében fogadja a két takácsot. Nyársatnyelt Tóbiás, a tizenkét miniszter és a dámák nem gyõznek hajbókolni, de a király csak a takácsokra kíváncsi. Daninak és Béninek azonban nem száll inába a bátorsága, elõvesznek egy nagy zsákot, telis-tele gyönyörû szép fonalakkal és elõadják, mi járatban vannak. Azért jöttek, hogy kelmét szõjenek és köntöst szabjanak Õfelségének neve napjára. Vajon mi lehetne ennél fontosabb? Az udvari nép nem gyõz helyeselni: ugyan mi is lehetne ennél fontosabb? - Pomádé király végre megkönnyebbül, lesz mit fölvennie a díszfelvonulásra. Örömében nyomban rendjelet tûz a két takács mellére. - De milyen is lesz a csodakelme? Dani és Béni elmondják: az új ruha varázsereje abban rejlik, hogy aki ostoba, buta, vaj van a fején, vagy érdemtelenül került magas posztra, az nem lát mást, csak levegõt. A kelmét csak bölcsek és igazak látják. Ennek hallatán az egész udvar, még maga a király is megretten, hiszen mindenkinek van titkolni valója. Végül Pomádé király azzal nyugtatja magát, hogy õ biztosan látni fogja a csodaköntöst, hiszen akinek hivatalt adott, annak észt is adott az Isten. II. FELVONÁS 1. kép Hajnalban a királyi hálószobában Õfelsége nyugtalanul forgolódik ágyában. Túl puha a párna, még a csokoládé sem ízlik. Hát persze, mert szörnyû álmot látott az éjjel. Kísértetek riogatták, lidérc osont a falon, árnyak ijesztgették, és azt jósolták neki, hogy nem látja majd a csodaköntöst: tejes-mézes birodalmát elcsípi a csóka, elveszti koronáját. Pomádé király hiába fenyegetõzik, nem tudja dutyiba zárni a rémképeket. Hogy megszabaduljon a sötét gondolatoktól, csenget a szolgáknak, és hivatja Nyársatnyelt Tóbiás kancellárt. Õ nézze meg elõször a csodakelmét és mondja el, milyen is az. Nyársatnyelt Tóbiás most aztán bajban van. Reszket a félelemtõl és a hajnali hidegtõl a tizenkét miniszter is! Nekik szintén menniük kell a takácsmûhelybe kelmét nézni. 2. kép A kancellár és a miniszterek elõször csak a folyosóról kukucskálnak egy hatalmas kulcslyukon át a takácsmûhelybe: vajon látnak -e valamit a szövõszéken? Dani és Béla odabent szorgalmasan dolgoznak, kattog a gép, zümmögnek a kerekek: szövik a levegõt. Aztán szabják és varrják a semmit, hogy a csodaköntös még reggelre elkészüljön. Nyársatnyelt Tóbiás hiába udvariaskodik a miniszterekkel, neki kell elõbb belépni és meglátni, hogy nem lát semmit. Bizony megrémül, hiszen bárhogy mereszti a szemét, csak levegõt lát! - Lehet, hogy nincs eszem egy csepp, és ezt eddig nem is tudtam? - kérdezi kétségbeesve magában. De hangosan ezt már nem meri kimondani, inkább úgy csinál, mintha a meglepetéstõl, amit a gyönyörû kelme látása okozott, nem tudna megszólalni. Dani és Béni a próbababára igazítják az anyagot és elmagyarázzák, milyen is a - levegõ - mintája: bársony lótuszokat csipkednek selyem papagájok. Nyársatnyelt Tóbiás buzgón helyesel - csak ki ne derüljön az igazság! A miniszterek is mind bólogatnak, mert egy sem meri elárulni, hogy nem lát semmit. A kancellár mindent jól megjegyez, és már viszi is a hírt a királynak. A miniszterek egymással versenyezve dicsérik az uszályt, a palástot, a semmit, amely elkápráztatja szemüket. Végül megjelenik maga Pomádé király Nyársatnyelt Tóbiás kíséretében. Ránéz a próbababára, megdörzsöli a szemét és - tátva marad a szája. Bizony õ sem kivétel, õ is csak levegõt lát! Mégis kénytelen felpróbálni, hiszen nem leplezheti le magát szolgái elõtt. A spanyolfal mögött levetkezik, Dani és Béni pedig "feladják rá az új ruhát". Nem gyõzik dicsérni, milyen jól áll Õfelségén, aki alig bírja nevetés nélkül, mert meztelen testét csiklandozzák. - Ez a pókháló finomságú szövetnek köszönhetõ - állítják a takácsok. - Sehol egy gyûrõdés, sehol egy ránc! Kezdõdhet a névnapi díszfelvonulás! 3. kép A fõtéren tolong a nép, várják a királyt. A katonák kordont húznak a tömeg köré, a fotósok csattogtatják fényképezõgépeiket, vakuk villannak, még a televízió is itt van. Megjelenik az udvari talpnyalók hosszú menete, akik büszkén lépegetnek Nyársatnyelt Tóbiás vezetésével. Végül minden szem a palota kapujára szegezõdik, a nép izgatottan várja Pomádé király megjelenését. Lehull a lepel, és Pomádé király diadalmasan lép ki a fénybe, rajta új ruhája: a levegõ! Döbbent csend, senki sem mer szólni. Aztán hirtelen elkiáltja magát egy kisgyermek: "A királyon nincsen semmi!" - Jaj neked, Pomádé! - Most már mindenki nevet, és mondogatja: a királyon nincsen semmi! Iszkolna az udvar, futna Pomádé király, de már nem lehet, körbe vannak kerítve. Szégyenszemre Pomádé király ott áll a pellengéren népe elõtt - ruha nélkül! (Paál Gergely) www.opera.hu Hely: Erkel Színház> |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||