Hungarian Union of Jewish Students
Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete
H
U
J
S
|
Bejelentkezés / Regisztráció
Program naptár
Hirdetés
|
2006. April 1. 20:00, Saturday [ havi program]
Vendégünk Faludi György Mai beszélgetõpartnerünk Faludi György, író, költõ, mûfordító. Tekintettel vendégünk kérésére a program pontban 20.00-kor fog kezdõdni és 21.00-kor véget érni, ezért megkérünk minden érdeklõdõt, hogy (ezúttal) pontosan érkezzen! Faludi György 1910. szeptember 22-én született Budapesten, polgári családban. A fasori evangélikus gimnáziumban érettségizett, a bécsi, a berlini és a grazi egyetemen tanult. 1934-tõl jelentek meg Villon átköltései a budapesti liberális napilap, a Magyar Hírlap hasábjain. A Villon-balladák hihetetlen népszerûsége rányomta bélyegét költõi indulására, sok költõtársa szembefordult vele, a következõ évben megjelent verseskötete, a Pompeji strázsán, pedig a Villon-átköltések árnyékában maradt. 1938-ban elhagyta Magyarországot. Zsidó származása és politika nézetei miatt egyaránt ellehetetlenült. Emigrációjának elsõ állomáshelye Párizs, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül az Egyesült Államokba ment, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztõjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban hazatért, a Népszava munkatársa lett. 1947-ben még megjelenhetett az Õszi harmat után címû verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása, de mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, ettõl kezdve egyetlen kötete sem jelenhetett meg. '...a Horthy-idõkben kommunista ízûnek bélyegzett és lázítással vádolt versek (két évet kaptam in contumnaciam) polgári csökevénnyé változtak át. Sillabuszokban, irodalomtörténetekben a kötet erkölcstelenségét kárhoztatták.'- emlékszik vissza Faludy. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntetõtáborba zárták. A Recsken írt versei elõször Münchenben jelentek meg 1983-ban, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült. Londonban telepedett le, ahol 1957-tõl az Irodalmi Újságot szerkesztette. Londoni tartózkodása alatt 1960-61-ben angolul írta a Pokolbéli víg napjaim címû önéletrajzi visszaemlékezéseit, mely az 1962-es Londoni kiadás után magyarul elõször 1987-ben az AB Független Kiadónál jelent meg kalózkiadásban. 1963-1967 között Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az Egyesült Államokban különbözõ egyetemeken tartott elõadásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztõjeként dolgozott. 1980-ban New York-ban jelentek meg összegyûjtött versei. Idõközben Magyarországon a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent mûvei a rendszerváltás után végre legálisan is megjelenhettek. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könnyû szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1994-ben megkapta a Kossuth Díjat. Legutóbbi verseskötete, a Vitorlán Kekovába 1998-ban jelent meg. Bár életszeretete töretlen, az emberiség jövõjérõl pesszimistán vélekedik. Úgy látja az emberiség elpusztítja önmagát; sok versében bírálja a fogyasztói társadalom mérhetetlen dõzsölését, a környezetszennyezést, felháborítja, hogy az embereket még saját gyermekeik biztonságos jövõje sem érdekli. A "jövõ század lesz a végsõ" - állapítja meg fanyar humorral. Hely:  UJS Budapest klub> |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||