Hungarian Union of Jewish Students
Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete
H
U
J
S
|
Bejelentkezés / Regisztráció
Program naptár
Hirdetés
|
2009. February 19. 18:00, Thursday [ havi program]
Mit ér a zsidó, ha magyar? Vita a magyar zsidóság asszimilációtörténetérõl 2009. február 19-én 18 órakor A beszélgetés résztvevõi: Heller Ágnes filozófus Gyáni Gábor társadalomtörténész Schein Gábor irodalomtörténész Moderátor: Vári György irodalomtörténész,a Holokauszt Emlékközpont munkatársa A magyar eszmetörténet legfontosabb figurái rendre visszatérnek ahhoz a történelmi korszakhoz, mint csomóponthoz, fordulóponthoz, aminek szimbolikus dátuma 1967, a kiegyezés és az ezt követõ jogi emancipáció fémjelez. A kiegyezés és az azt követõ félszázad értékelésében megkerülhetetlenül kapcsolódik össze a kapitalizálódás, a polgárosodás, az urbanizáció, az irodalmi modernizáció (gondoljunk a tavalyi Nyugat-év vitáira), az új nemzettudati javaslatok, narratívák megjelenése és a zsidóság asszimilációja. Szekfü Gyula a kiegyezés, mint közjogi keretrendszer híve, ugyanakkor az emancipációt korainak tartja, a zsidó térfoglalást ( a gazdasági életben, az iparban és a kereskedelemben, a sajtóban és a magaskultúrában) az egyik olyan részfolyamatnak látja, ami a vörös uralomhoz és Trianonhoz vezetett. Németh László éppen úgy, mint barátja, Pap Károly, úgy gondolja, hogy a kiegyezés és a magyar „úri osztály" és a zsidóság felsõ rétegeinek szövetségeként értett asszimilációs folyamat tévút volt, mindketten disszimilatív elgondolásokat fogalmaznak meg, ha Németh meg is engedi, hogy a legjobbak közül páran valóban magyarrá lehetnek. Jászi még itthon körkérdést intéz a közélet zsidó és nem zsidó szereplõihez a zsidókérdés tárgyában a Huszadik Század hasábjain. Tábor Béla és Komlós Aladár a harmincas években szintén hozzászólnak a kérdéshez. - Értelmezhetõ-e másképp a hozzászólásaikat kevéssel követõ holokauszt, mint az asszimilációs szerzõdés egyoldalú és végleges felmondásaként? - Hogyan nézett ki a helyzet közvetlenül a háború után, Bibó tanulmányának megjelenésekor? - Mi volt a helyzet a rendszerváltáskor, a 80-as évekbeli „zsidó reneszánsz" idején (volt-e valóban ilyesmi?) és hogyan vehetõ szemügyre a kérdés ma? - Leírható-e az asszimiláció-disszimiláció ellentétpárjával a folyamat, van-e ilyen alternatíva, valóban ez az alternatíva áll-e rendelkezésünkre? - A kevés támogatót megmozgató, ugyanakkor elsöprõ támadást kiváltó felvetés a zsidóság nemzetiséggé nyilvánításáról értelmezhetõ-e disszimilációs javaslatként? Hely:   Holokauszt Emlékközpont kávézója, Budapest, IX.ker. Páva utca 39.> |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||